Befektetési alapok- ingatlan alap:
Napjainkban a hosszú távú befektetések közül az egyik leghullámzóbb eredményeket hozó az ingatlan piac. A jelentős ingatlanpiaci pangás az építőipar eredményeinek jelentős csökkenését hozta magával.
Az ingatlanba fektetők többsége most a kivárást alkalmazza, mivel hatalmas tőke injekciót igényelt befektetések most jelentős veszteségeket hozhatnak úgy általában.
Azonban a befektetési alapkezelők egy sajátos befektetési formát kínál azoknak, akik mégis az ingatlanpiacba szeretnének most fektetni, a lehető legalacsonyabb kockázat mellett, és úgy, hogy közben nem kell több milliós tételeket kockáztatni. Hiszen a befektetési jegyek összegét a befektető választja ki. Az ingatlan az ingatlanalap fő befektetése, de mivel ezek nem likvid eszközök, ezért az alapkezelőnek fontos más eszközökbe is fektetni, hogy az alapkezelő likviditása megmaradjon.
Az ingatlan alap a befektetéseket a törvény is szabályozza, és a befektetések körét rövid lejáratú állampapírokra és bankbetétekre is lekorlátozza, így a ingatlanalap befektetési jegyeit megvásároló személy maximálisan az ingatlanpiac kockázatát vállalja.
Fontos különbség a többi befektetési alaphoz képest, hogy nincs piaci árképzés, az ingatlanalapok ingatlanjainak értékének meghatározása negyedévente egyszer, vagy eladás, és vételkor van meghatározva.
Az ingatlanalap kockázata a közvetlen ingatlanpiaci kockázathoz képest alacsony, mivel a befektető nem közvetlenül fektet ingatlanba, hanem a befektetési alap rendelkezésére álló, nettó eszközértékét (ami több száz milliárd forint is lehet) fekteti be különböző ingatlanokba, eszközökbe, ezáltal csökken minimálisra a kockázat.
Mivel ez alapjában véve hosszú távú befektetés, ezért az alapkezelők általában igyekeznek védeni az ingatlanalapba fektetett tőkét, és a befektetőket „szankcionálni” amennyiben rövid időn belül ki akarják venni a befektetett pénzüket. Ez akár 2 százalékos jutalék is lehet. Ez védi az alapkezelőt és az ingatlanalapban maradó befektetőket is.